Telefon/Fax: (96) 602-409
Mobil: 70-944-3404

Alternatív energiákról

Nap – energia – irónia
(elfogultan-reálisan)


Múlt nélkül nincs jelen, jelen nélkül nincs jövő. Múltunk természeti környezete egészséges volt, gazdasági környezete fejletlen a mai meghatározások szerint. Gazdagodásunknak és kényelemszeretetünknek köszönhetően kitaláltunk minden olyan, ma nélkülözhetetlen eszközt, gépet, ami helyettünk dolgozik addig, amíg mi azon munkálkodunk, hogy megfelelő mennyiségű fizetőeszközt teremtsünk elő ahhoz, hogy üzemeltethessük azokat.

 

Ez a neméppen logikus folyamat napjainkra odavezetett, hogy már nem tudunk élni egy halom gép nélkül, már nem akarunk fizikai munkát végezni. Gépet használunk a gépek elkészítéséhez, összeszereléséhez, szállításához, üzembe állításához, javításához, de gépeket alkalmazunk élelmiszer-alapanyagaink előállításához, elkészítéséhez, melegen-tartásához. Készülékek segítenek a maradékok eltüntetésében, a végtermékek feldolgozásában, a hulladékok megsemmisítésében, újrahasznosításában. Sorolhatnám még a lakásaink építéséhez, fenntartásához, működtetéséhez, de szórakozásunkhoz, élvezeteinkhez szükséges eszközök, gépek felsorolásával, ám se szeri-se száma ezeknek. Egyben mindegyik megegyezik: egytől-egyig energiát igényel, de inkább fizetünk a megvásárolt és elpazarolt energiáért, mintsem magunk végezzük el a munkát.

 

Merőben furcsának tűnik ugyanakkor, hogy a fejlett országok lakósai elhízottak és súlyfeleslegüktől mindenféle újabb és újabb masinával igyekeznek megszabadulni, de a szaunákat se felejtsük ki. Azt hiszem senki sem készített még felmérést arról, hogy egy ember az életéhez szükséges energiának hányszorosát pazarolja el feleslegesen, hiszen azt se felejtsük el, hogy készülékeink hatásfoka sokszor nagyon rossz, de ennél is szomorúbb, hogy erőműveink is igen alacsony hatásfokúak. Így világunk energiatemetővé lett, elfelejtettük a praktikus, egyszerű dolgokat. Egészen lehetetlen módon bánunk a drágán előállított és drágán megvásárolt energiákkal, úgy, ahogy a pénzzel is: néhány száz forint nem számít – sokszor néhány száz azonban már tetemes összegé állhat össze. Ilyen gondolkodás alapján szellőztetjük ki a meleget télen, nyáron a drága hideggel is ezt tesszük. Pazarlásunk oda vezet, hogy egyre nagyobb energiafelhasználással sem élünk jobban, sőt egyre többet fizetünk kényelmünkért. Ekkor jut eszünkbe a manapság divatos kifejezés: megújuló energiaforrások.

 

Bizony csábítóan hangzik, azt sugallva, hogy tehetünk környezetünkért valamit és biztosan olcsóbb is, mint a hagyományos energiaforrások. Nos, ez nem így van, sőt! Gondoljunk csak bele, ki használna mindenféle büdös és környezetszennyező anyagot, ha a megújuló energiák hasznosítása olcsó lenne! Nem olcsóbb, hanem drágább, hiszen olyan okos dolgokat kell megalkotni ezek használatához, amik „csúcstechnológiásak”. Drágaságuk ellenére egyre inkább létjogosultságuk van az energiapiacon, tekintve, hogy a hagyományos energiák árai annál dinamikusabban nőnek, minél kevesebb van belőlük és akkor még az energiaszolgáltatók meg a mindenkori kormányok éhségéről nem is tettünk említést.

 

Más szemszögből nézve azonban könnyen belátható, hogy egy megújuló energiát alkalmazó eszköz ára megtérül a kiváltott technológiához képest, hiszen hosszútávon az „üzemanyagellátása” jóval olcsóbb. Vessük össze pl. a gázüzemet és a pellet tüzelést. Ugyan a gázkészülék olcsóbb, mint egy pellet-kazán, viszont a folyamatosan emelkedő gázár magasabb, mint a pellet ára, de mindenképp szükség van tüzelőanyagra. Ez mondható el mindenféle égető berendezésre. Van azonban négy megújuló energiaforrás, amit, ha munkába fogunk, nem igényel folyamatos „etetést”.

Ez a négy – nem fontossági sorrendben – a következő:

  • vízenergia
  • szélenergia
  • geotermikus energia
  • napenergia

Ősi elemeink használata régen gyakoribb volt, később felváltotta őket a gőzgépek hada, azután a folyékony szénhidrogének korszaka következett. Ez annyira jó üzletnek és kényelmes megoldásnak látszott, hogy a mindenütt jelen levő ősenergiákat elfeledtük. Mint az az emberiség történelme alapján látható, egy virágzó korszak után jön a feledés, utána az újra felfedezés és ez a periodicitás figyelhető meg az életünk terén szinte minden témában. Rövidke, néhány ezer éves történelmünk során szinte mindig divatok, eszmék, dogmák szerint éltünk változó sikerességgel, buta hasonlatképpen: kipp után kopp jött, majd újra kipp. Manapság ez a formula látszik kialakulni: kipp-kopp-kopp-kopp...


Nem éppen vidám kilátások, de az emberiség sosem adta fel, mindig meghozott minden áldozatot jövője érdekében, sokszor az emberáldozatot is.
A divatoknak és trendeknek köszönhetően felbukkannak guruk, megváltók, akik tudni vélik a megoldásokat a világ gondjaira, amolyan alkimista módon próbálnak aranyat varázsolni mindenből. Mindig előkerülnek azonban olyanok is, akik birtokában vannak az ősi tudásnak, vagy egyszerűen csak újra kitalálják az elfeledett dolgokat, modern formába öltözetik és csodaként árulják. A hamis próféták kora immáron elérkezett, de mindig akadnak „igazi” elmék is, akik valóban hasznos dolgokat bocsátanak a köz javára. Belőlük van igen kevés, ráadásul az ő termékeiknek is hasonlítani kell a „csodák” kinézetére, mert különben a gagyira és a csillogó-értéktelenre kihegyezett tekintetünk észre sem veszi az igazi értéket. Megadatott nekünk a szabad akarat, vele a szabad választás joga, ezért aztán igen nehéz szétválogatni a búzát az ocsútól. Van sok embernek un. belső hangja, ami megsúgja neki, hogy mi is a helyes és rövidtávú érdekein átlátva felfedezi az igazi értékeket. Ezzel a kis kesergéssel el is jutottunk oda, hogy az emberek, felismervén világuk végességét, el kezdték szinte a szó igazi értelmében a szélmalom-harcot. Ugyanis az ősi elemek munkába fogásával olyan energiaforrásokhoz jutunk, amelyek valóban megtérülnek. Mire is gondolok?


Vegyünk egyet bármelyik ősi elem közül: a felépített energiatermelő eszközök beruházási igénye elég magas, alapos tervezést, pontos számításokat igényelnek, de miután folyamatosan szolgáltatják az energiát, a kiváltott fosszilis tüzelőanyaghoz képest egy idő után megtérülés jelentkezik. Eddig sem, de ezután sem kell újabb és újabb hagyományos energiát belepumpálni, marad csak a karbantartás, tehát a rendszer „ingyen-energiát” szolgáltat egész élettartamán keresztül. EZ AZ IGAZI MEGTÉRÜLÉS! Elemezzük most az ősi energiák felhasználásának módjait és költségeit!


A vízenergia igen barátságos módja az energiához jutásnak, viszont nagyon sok dolognak kell egyszerre teljesülnie: egy helyen kell lenni a megfelelő hozamú vízmennyiségnek és egy olyan helynek, ahol fel is lehet duzzasztani a szabályozhatóság miatt. Belátható, hogy nem egyszerű dolog ez, ráadásul igen drága.
A szélenergia munkába fogása már könnyebnek látszik és olcsóbbnak, de igen komoly gépészeti megoldásokat kell alkalmazni, mert, mint a vízzel is előfordul, időnként több van belőle, mint kellene. Ennek ellenére igen bíztató jelenség, hogy „nagyban” és „kicsiben” is működnek már nagyon sok helyen szélerőművek.

A geotermikus energia felhasználása két csoportra bontható:

  • a közvetlen felhasználás
  • a hőszivattyús rendszerek

A közvetlen felhasználás hőcserélőkön keresztük már megoldott, meglehetősen nagy beruházást igényel, a kitermelt vizet vissza kell szivattyúzni a föld mélyébe.
A hőszivattyús rendszerek hozzáférhető áron vannak már, jelenleg 1:4,5 arányban szolgáltatnak energiát, tehát 1kW villamos energia betáplálásával 4,5kW energia nyerhető, persze van ebből is jobb arányú. Kialakítása költséges, üzemeltetése folyamatos táplálás nélkül nem lehetséges.
A napenergia hasznosítása azonban minden szempontból nekünk, kicsiknek van kitalálva. Ideális megoldásokat kínál ahhoz, hogy merjünk nagyok lenni, tehát iszonyú beruházások nélkül is ingyen energiához jutni, akár hitellel is, hiszen ki ne szeretne mosolyogni a szokásos éveleji és évközi energiaár-emeléseken. A napenergia hasznosítása két irányba vált szét:

  •  napelemek (fotovoltaikus rendszerek, érdemes megjegyezni ezt a kifejezést), villamos áramot termelnek,
  • napkollektorok, meleg vizet, ritkábban meleg levegőt állítanak elő.

A napelemek folyamatos fejlesztésének köszönhetően ma már hatásfokuk akkora mértékű lett, hogy sziget üzemmódban (amikor egyéb villamosenergia-forrás nincs se közel, se távol) egyes esetekben lehet alkalmazni. Beruházási költsége igen magas, folyamatos üzemeltetése is igen drága, tekintve, hogy akkumulátorok garmadája és csúcstechnológiás áramkörök szükségesek hozzá, ráadásul korlátlanul nem használható, tehát újabb elektromos gép beállítása gondot jelenthet. Van ebben a megoldásban is valami jó: mindenképp szükséges az energiatakarékosság elsajátítása, ami a felhasználó egyéniségét helyes irányba fejleszti.

Röviden felsorolva, – nem untatva a kedves olvasót – néhány számmal traktálom, egy átlagos négy fős háztartás energiaköltségeit mutatom be:

  • fűtés 70,3%,
  • használati melegvíz 4,5%,
  • vízellátás 5,6%,
  • villamos energia 19,6% ebből,
  • nagyfogyasztású villamos berendezések 4,5%,
  • egyéb háztartási villamos berendezések 10,0%,
  • világítás 1,7%,
  • szórakoztató elektronika (TV, rádió, videó, magnó, számítógép) 3,40%

Ezek igen megdöbbentő adatok, amelyekből kitűnik, hogy egy napelemes rendszerrel is igazán nagy megtakarítást érhetünk el (nagyon elgondolkodtató a 19,6%, de a kilowattonként 2 millió forint riasztólag hat és hosszú távon sem tűnik gazdaságosnak), viszont a melegvíz és a fűtés (ami szintén melegvízzel működik) 74,8%-os aránya már igen nagy lehetőségekkel kecsegtet, hiszen a napkollektorok is meleg vizet állítanak elő az esetek nagy részében. Hát itt a megoldás a jóléthez! – kiálthatnánk fel. Persze, mint az életben általában ez sem olyan egyszerű. Nekünk itt a 47. szélességi fokon nem adatott meg, hogy verőfényes napsütés kápráztassa szemünket az év minden szakában. Viszont igen nagy eredmények érhetők el ennek ellenére napkollektorokkal. Barátkozzunk csak a gondolattal, hogy a teljes energiaköltségek ¾-ét kitevő fűtés- és melegvíz-előállításban részarányt adhatunk a napenergiának, ezzel hosszútávon csökkenthetjük energiaköltségeinket (a 75% fele is 37,5%!). De még mielőtt nekiugranánk a kollektorok kiválasztásának, vázoljunk világos és tiszta képet a napenergia hasznosításának ezen terén!


A használati melegvíz előállítása napkollektorokkal jó hatásfokkal, viszonylag olcsón megvalósítható, a fűtéskiegészítés már komolyabb beruházást igényel, bár egy új ház építési költségeinek kicsiny része. Nem érdemes azonban napenergiás rendszereket telepíteni a pazarló módon működő háztartásokba, hiszen a megtakarítások részaránya is kevesebb lesz, ha a vékony, szigeteletlen falakon, vagy a rosszul záródó ajtókon, ablakokon kiszökik a meleg. Gázkészülékeink rossz méretezése is hihetetlen energiapazarlással jár, egy túlméretezett gázkészülék nem tudja jó hatásfokon ellátni feladatát, ha csak fele teljesítménnyel üzemel. Az egyébként 90% körüli hatásfok hibás teljesítményválasztás esetén akár 30-35%-ra is leeshet. Rengeteg energiát meg lehet takarítani a fűtésrendszer beszabályozásával, hogy ne legyenek olyan helységek, ahol a jegesmedve is jól érezheti magát, máshol meg trópusokra jellemző hőmérsékleti viszonyok vannak. Felújítások esetén érdemes a fűtésrendszert is korszerűsíteni, ha újjá kell építeni, válasszunk modern, nagy hatásfokú fűtési módot (padló-, falfűtés). Ha erre kerül a sor, ne felejtsünk el puffertartályt építtetni a rendszerbe egyrészt azért, hogy gázkészülék jobb hatásfokkal működjön, másrészt ehhez a tartályhoz illeszthető később a napkollektor! Az épületek utólagos hőszigetelése is nagy energiaköltség-csökkenéssel jár, ugyanígy a nyílászázók cseréje is. Miután optimalizáltuk energiafelhasználásunkat, érdemes nekifogni a napkollektoros rendszer kialakításának.

Minimális alapfeltételek szükségesek a napkollektorok felszereléséhez, amelyeket teljesítenünk kell ahhoz, hogy optimálisan működhessen leendő rendszerünk:

  • kilátás dél felé 45 fokban felfelé,
  • valamilyen szerelési sík (leggyakrabban ferde-, vagy lapostető),
  • fűtésrásegítés esetében szükséges egy medence, aminek a vizét fűti a nyáron keletkező többlet hő,
  • egy helység, ahol a szoláris tároló elhelyezhető, célszerűen a meglevő fűtési rendszer mellett.

A napkollektoros rendszerek működése viszonylag egyszerű dolog:
A napkollektorban a napsütés hatására felmelegedő folyadék általában keringtetőszivattyú segítségével egy hőcserélőn keresztül melegíti fel a szoláris tárolóban levő vizet, amit azután használati melegvízként, vagy fűtési melegvízként hasznosítunk. Hőcserélő (hőátadó eszköz) azért kell, hogy a kollektorkörben levő folyadék ne találkozhasson a tartály vizével, hiszen ez a folyadék fagyálló glikol is lehet. Nyomáskülönbség esetén is szükség van a hőcserélőre. A szoláris tároló lehet egy belső hőcserélővel rendelkező hőszigetelt tartály, vagy egy egyszerű hőszigetelt puffertároló (hőgyűjtő tartály), amibe külső hőcserélőn keresztül jut be a megtermelt hőenergia. A rendszer működését egy többé-kevésbé bonyolult elektronikus egység (delta-T kontroller – hőmérséklet-különbség szabályzó) vezérli. Ez az elektronika a tartály és a napkollektor hőmérsékletének különbségére beindítja a keringtető szivattyút, ezzel megindítva az energiatermelést. Ez a folyamat addig tart, amíg az előre beállított hőmérséklet-különbség be nem áll a tartály és a napkollektor között. Persze szükség van még egy olyan elemre is, ami megvédi a tartályt a túlmelegedéstől. Jó esetben ez egy egységben kap helyet a vezérléssel. Ezzel nagyjából tisztában is vagyunk a szoláris rendszer működésével.
Mivel ezek a szerkezetek nem éppen a legolcsóbb kategóriába tartoznak, jó ötlet lehet, hogy pontosan méreteztessük a rendszert, hiszen a többlethővel többletköltség is jár, tehát nem kell nagyobb napkollektormezőt kialakítani, mint amekkora szükséges. Kérhetünk ajánlatot, de ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek az ajánlatok tájékoztató jellegűek, hiszen pontos árajánlat csak a helyszín adottságai alapján adható! Az árajánlatból már kitűnik, hogy mekkora nagyságrendű költséggel kell számolnunk, ennek tudatában már felelősen tudunk határozni. Sajnos manapság nem lehet hozzájutni állami támogatáshoz, de nem államihoz sem. Ezzel magunkra maradván nekikezdhetünk a megvalósításnak. A felszerelt csillogó napkollektorok látványa és energiatermelése talán kárpótol minket! Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a bankban tartott pénz kamatai a magasabbak, vagy a felépített rendszer megtakarítása eredményez nagyobb hozamot!


Ezután már csak az alkotóelemek beszerzése következik és annak latolgatása, hogy megépítsük magunk a rendszert, vagy bízzuk szakemberre. Ha érzünk magunkban késztetést rá annak tudatában, hogy a jövőnek építünk, kezdjünk bele! Igen, a jövőnek építünk, mert minden bizonnyal több évtizeden keresztül szolgálnak majd minket napkollektoraink. Ha mégsem szeretnénk magunk megtenni e lépéseket, keressünk szakembereket, illetve a forgalmazó cégek majdnem minden esetben vállalják termékeik felszerelését. Ne feledjük tisztázni a feltételeket, garanciákat és nem utolsó sorban azt, hogy mekkora megtakarítás várható a mai árakon, mert a jövőben bekövetkező árváltozásokat csak sejteni lehet.


Jó esetben, ha minden a helyére került, hátra dőlhetünk és örülhetünk napenergiás rendszerünknek annak tudatában, hogy hozzájárultunk bolygónk légkörének javításához, de nem utolsó sorban pénztárcánk apadási ütemének lassításához.